Csúcs-hegy

Csúcs-hegy

A Csúcs-hegy a Tihanyi-félsziget nyugati részének egyik legérdekesebb természeti képződménye és kedvelt kirándulóhelye. 235 méteres magasságával a félsziget legmagasabb pontja, egyben annak a hajdani vulkáni rendszernek is látványos emléke, amely évmilliókkal ezelőtt alapvetően meghatározta Tihany mai felszínét. A Csúcs-hegy a Külső-tó körül felismerhető egykori vulkáni kalderaperem maradványainak egyike.

Különlegességét az egykori vulkáni működést követő hévforrásos tevékenységnek köszönheti. A mélyből feltörő forró vizek ásványi anyagokat raktak le, amelyekből ellenálló gejzirit, hidrokvarcit és kovás mészkő képződött. A hegytetőn ma is megfigyelhető egy forráskúp és a feltörő forró víz által kialakított kürtő. A kemény gejziritből álló „sapka” jobban ellenállt az évmilliók során zajló lepusztulásnak, mint a környező puhább kőzetek, így őrződött meg a Csúcs-hegy jellegzetes formája.

A hegy nyugati oldalán egy kisebb forrásbarlang is található, amelyhez helyi hagyomány kapcsolódik. A szájhagyomány szerint egykor Sobri Jóska, a 19. század híres bakonyi betyárja használta rejtekhelyként. Bár ennek történeti bizonyítéka nem ismert, a történet érdekes kultúrtörténeti színfoltja a helynek.

A Csúcs-hegyet a Lóczy Lajos tanösvény is érinti. Az út az Apáti-templomrom felől az Apáti-hegyen és a sziklás Nyereg-hegyen keresztül vezet ide, majd a Szarkádi-erdő irányába folytatódik. A túra során változatos erdei és sziklás szakaszok, vulkanikus képződmények és balatoni panorámák váltják egymást. A Csúcs-hegy ezért nemcsak kilátópont, hanem olyan szabadtéri földtani bemutatóhely is, ahol a Tihanyi-félsziget több millió éves története közvetlenül megfigyelhető.