Óvár és Óvár-tető

A Tihanyi-félsziget keleti oldalán húzódó Óvár és Óvár-tető egyszerre különleges természeti terület, régészeti lelőhely és látványos kirándulóhely. A Balaton fölé magasodó gerincről szép kilátás nyílik a tóra és a környező tájra, miközben az útvonal Tihany több ezer éves történetének emlékei között vezet.

Az Óvár legfontosabb történelmi értéke a hegytetőn végighúzódó őskori földsánc. A régészeti kutatások szerint az ovális alaprajzú erődítés a késő bronzkorban és a korai vaskorban alakult ki. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park az Óvárat a Balaton-vidék egyik legépebben fennmaradt és legnagyobb földváraként tartja számon. A sáncokkal védett magaslat egykor jelentős település lehetett, amely veszély esetén menedéket is biztosíthatott a környék lakóinak.

A terület régészeti jelentőségét számos feltárás igazolja. A lelőhely már a 19. század óta ismert; többek között Rómer Flóris és Récsey Viktor is kutatta. A későbbi ásatások településmaradványokat, cölöplyukakat, tárolóvermeket és kemencét tártak fel. Előkerültek késő bronzkori kerámiák, bronztárgyak és kelta leletek is. Az Óvár déli részén egykor halomsírok emelkedtek, míg a kutatások Árpád-kori sírokat is feltártak, bizonyítva, hogy a magaslat hosszú időn keresztül fontos szerepet töltött be.

Az Óvár ma gyalogosan, jelzett turistaútvonalakon fedezhető fel. A gerincen haladva nemcsak az egykori földsánc nyomai figyelhetők meg, hanem a Balatonra néző bazalttufa sziklák és a védett gyepek is. A keleti sziklafal alatt találhatók a híres Barátlakások, a középkori remeték sziklába vájt cellái. A történelmi emlékek, a különleges földtani formák és a magaslatról feltáruló balatoni panoráma miatt az Óvár Tihany egyik legérdekesebb kirándulóhelye.