Pünkösdi liget

Pünkösdi liget

A Tihanyi Bencés Apátságtól északra fekvő Pünkösdi liget Tihany egyik legszebb panorámájú közparkja. Magas fekvésének köszönhetően különleges kilátást kínál a Balaton keleti medencéjére és a Belső-tó irányába. A ma pihenő- és sétahelyként látogatható terület története szorosan összefonódik az apátság múltjával.

A terület évszázadokon keresztül nem közpark, hanem kerítéssel körülvett apátsági kert volt. A 16–17. században az apátságból kialakított tihanyi végvárhoz tartozott, később pedig a bencés monostor kertjeinek része lett. Az 1928-as térképen már jól felismerhető a nagyjából körte alakú park, két egymást derékszögben keresztező sétánnyal. Legmagasabb pontján 1878-ban kálváriát emeltek, ezért Kálváriakert vagy Kálvária-domb néven is ismerték. A kert IV. Károly történetéhez is kapcsolódik: az utolsó magyar király 1921-ben, tihanyi tartózkodása idején itt sétálhatott, miközben a kolostorban őrizték.

Sokan ma is Csokonai ligetként ismerik. Ez az elnevezés azonban csak az apátság 1950-es államosítása után terjedt el, és 1955-ben már bizonyíthatóan használták. Csokonai Vitéz Mihály kapcsolata Tihannyal elsősorban „A tihanyi Ekhóhoz” című költeményén keresztül ismert, közvetlen történelmi kötődése a ligethez nem volt. Az 1950-es évek végén lebontották az apátsági kert kerítését és részben a Balaton felőli támfalat is, így a korábbi zárt kert fokozatosan közparkká alakult.

A liget legutóbbi teljes körű megújítása a Tihany turisztikai attraktivitásának fejlesztését célzó program részeként valósult meg. A Pagony Táj- és Kertépítész Iroda tervei alapján 2021-ben kezdődő munkák 2022-ben fejeződtek be. A mintegy 9540 négyzetméteres terület megújításakor megőrizték az értékes idős fákat, emlékműveket, történeti sétányokat, támfalakat és jellegzetes tihanyi kőanyagokat, miközben új pihenőhelyeket, panorámapontokat, növényfelületeket és egyedi utcabútorokat alakítottak ki.

A felújítással a kert új szellemi tartalmat is kapott, és ekkor vált hivatalosan Pünkösdi ligetté. A névválasztás a pünkösdi történethez, a különböző nyelveken megszólaló, mégis egymást megértő emberek gondolatához kapcsolódik. A parkban ezért a nyelv, az anyanyelv és az irodalom is fontos szerepet kap: idézetek, különböző írásjelek és nyelvek jelennek meg, a bejáratnál pedig a „pax” és „lux”, vagyis a béke és a fény üzenete fogadja a látogatót. A két labirintus az ember belső útkeresését jelképezi. A megújult liget így egyszerre történelmi kert, panorámás pihenőhely és gondolatébresztő, kortárs tájépítészeti alkotás.

,